Giuseppe Verdi nagy hármasát, a Rigolettót, A trubadúrt és a Traviatát tûzte mûsorára februárban a Kolozsvári Magyar Opera. Az 1851-es Rigoletto, majd két évre rá A trubadúr és a Traviata operákkal vált egyértelmûvé: az olasz opera a csúcsra ért. Verdi a legdivatosabb operaszerzõvé vált, minden nagyvárosban õ volt mûsoron. A zeneszerzõ a kiválasztott kevesek, Mozart, Wagner és Puccini körébe tartozik: legalább egy tucat mûve van állandóan színpadon. Az ok két szóban összefoglalható: dráma és dallam. Isaiah Berlin filozófus, szellemtörténész így summázta Verdi varázserejét: ,,A nemes, egyszerû, töretlenül eleven, természetes teremtõ- és szervezõerejû Verdi egy immár nem létezõ világ hangja. Azért oly népszerû máig mind a kimûvelt, mind a legegyszerûbb hallgatóság körében , mert örök érzelmi és tudati tartalmakat fejezett ki a legközvetlenebb módon – akárcsak Homérosz, Shakespeare, Ibsen és Tolsztoj.”

A Rigolettóra február 2-án (karmester: Horváth József, rendezõ: Selmeczi György), a Traviatára 16-án (karmester: Jankó Zsolt, rendezõ: Gombár Annamária), A trubadúrra pedig 23-án (karmester: Jankó Zsolt, rendezõ: Szabó Jenõ) kerül sor a Kolozsvári Magyar Operában. Mindhárom elõadás este fél héttõl kezdõdik. A Traviata különlegessége, hogy Violetta Valery-t a Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas opera-énekesnõ, Miklósa Erika alakítja, A trubadúrban pedig Leonora szerepében Egyed Apollónia debütál.