A szerzõk egyenes kívánságára: a darab nem vígopera. A szöveg: nem librettó. Neve még nincs: valami új, magyar mûfaj. Tényleg, ajánlatos lenne a dalmû helyett máris új nevet keresni, ami jobban ráillik a darabra. (…) A Háry János humora nem szavak és szellemességek tojástánca, hanem észrevétlenül szétáradó burleszkhumor: a mindinkább tért hódító burleszkelem elsõ jelentkezése a komoly színpadon. (Aszlányi Károly)


Kodály Zoltán (1882–1967) Háry-ja, teljes címén Háry János kalandozásai Nagyabonytúl a Burgváráig – a XX. századi zenés színpad egyik legeredetibb, sok tekintetben rendhagyó jelensége. Ragyogó derût, humort, burleszk elemeket szõ át lírával, délcegen rátarti legényes hangot, verbunkos táncritmusokat és népdalokat groteszkbe hajló iróniával. A téma külsõ burka egy öreg magyar paraszt meséje katonakorának hihetetlen, soha végbe nem vitt hõstetteirõl. Mégis, kezdettõl sejtjük, hogy ennél sokkal többrõl van szó. A kitûnõ angol zenetörténész, Edward J. Dent a lényegre tapintott, amikor az õsbemutató (1926. október 16., Budapest) után jó évtizeddel, az egyik elõadás megtekintése után azt írta, hogy a Háry: enigma, amit megérteni könnyû, megfejteni nehéz. Tréfa, szatíra, mélyebb értelem – és mindez egyszerre.

A produkcióra február 18-án, csütörtökön kerül sor, este hat órától (Diák- és ifjúsági bérlet). Vezényel Jankó Zsolt, rendezõ Szabó Emese.

Az elõadás címszerepét Sándor Csaba játssza. További szereplõk: Egyed Apollónia, Székely Zsejke (debüt), Ádám János, Hary Judit, Madarász Lóránt, Szilágyi János, Gergely Elek, Rétyi Zsombor, Chiuariu Lívia, Mányoki Mária