A Rigoletto soha nem került le a
Magyar Opera repertoárjáról, mert a szabados életû antihõs, a naiv hõsnõ, a
lelketlen bérgyilkos és a tragikus udvari bolond minden operák legélettelibb
teremtményei közé tartoznak – hála Giuseppe Verdi szünet nélküli ragyogó
zenéjének. A szereplõk jellemvonásait nem egyetlen ária rajzolja meg, hanem az
opera teljes folyamata bontja ki és világítja át, és az egész mûalkotást
Rigoletto (Verdi szavaival) ,,külsõre otrombán formátlan és groteszk, de
bensejében szenvedélyes és szeretettel teli” alakja fogja össze. Ebben a
nagyszerû szerepben lép fel május 17-én
csütörtökön, este fél héttõl Balla Sándor, míg a mantuai herceg életre
keltõje ezúttal Cosmin Ifrim lesz. A
Selmeczi György rendezte elõadásban
Gildát Covacinschi Yolanda, a
bérgyilkos Sparafucilét Szilágyi János,
Maddalenát Veress Orsolya, Monterone
grófot Mányoki László alakítja.
További szereplõk: Peti Tamás Ottó,
Plesa Róbert, Gergely Arnold, Balázs Borbála, Mányoki Mária, Pataki Enikõ. A
zenekart Kulcsár Szabolcs (debüt)
dirigálja. Közremûködik az
Opera ének-, zene- és balettkara.
Rigoletto, Mantua hercegének visszataszító külsejû, púpos udvaribolondja a herceg szórakoztatására ûz gúnyt a király udvarának tagjaiból. A herceg rajong élceiért, udvara viszont kevésbé lelkesedik Rigoletto tréfáiért.
A szoknyabolond herceg gondolatait nagyrészt hódításai kötik le, most is épp kiszemelt egy hölgyet - tempomba menet -, akit mindenáron meg kell hogy szerezzen. Senki sem sejti azonban, hogy a lány nem más, mint az udvaribolond rajongva szeretett lánya, Gilda – akiben a herceg érdeklõdõ pillantása hasonló érzelmeket ébresztett...
