Ruggero Leoncavallo a Bajazzókban (1892) az elkeseredett férjet, a hûtlen asszonyt, az árulkodó mûvésztársat és az elutasított szeretõt már­-már félelmetesen valóságossá formálja. A bohóc Caniót (Hector Lopez) és az operát leginkább az ,,Öltsd fel zekédet..... Kacagj bajazzó!”, az önsajnálat e hátborzongató kitörése okán szokták ünnepelni. A csábító Nedda (Egyed Apollónia), a visszataszító Tonio (Sándor Árpád), a mélységesen ellenszenves Silvio (Fülöp Márton), az agyafúrt Peppe (Ștefan Korch) biztosítják a cselekmény állandó izzását. Leoncavallo mûve a verizmus megdicsõülése: ennyire intenzív érzéseket ritkán sikerült ilyen rövid idõbe sûríteni.

Megalakulása óta a Magyar Opera színpadán kisebb-nagyobb szünetekkel, de állandóan jelen volt Leoncavallo remekmûve. Már a Prológus is, amely a verizmus pamfletjének tekinthetõ, arra hívja fel a figyelmet, hogy a mûvész is érzõ ember, aki szeret, féltékeny, bosszúálló, de mindenek elõtt kiszolgáltatott. A hajdani commedia dell’arte ismert történetét látjuk kibontakozni a színpadon, de mindezt nemcsak a „színház a színházban”, azaz színpadi játékként, hanem a valóságban is.

Az elõadást január 14-én, csütörtökön este 18.30 órától láthatja-hallhatja a közönség a Kolozsvári Magyar Opera színpadán. A produkció rendezõje Szabó Emese, karmestere Horváth József.