Oscar-díjas magyar filmrendezõ: Kertész Mihály - Michael Curtiz némafilmjének élõzenei kísérettel való vetítésével zárul a Janovics Jenõ Napok november 10-én 20 órától a Kolozsvári Magyar Operában. Zongorán kísér: Szép András. A tolonc címû film egyik érdekessége, hogy a felvételek többsége Janovics Jenõ kolozsvári filmstúdiójában készült, amely a maga idejében világhírûnek számított. A fõszerepeket az elsõ magyar filmsztárok: Berky Lili és Várkonyi Mihály játszották, valamint feltûnik a mozivásznon Jászai Mari is, akirõl ez az egyetlen fennmaradt mozgóképes felvétel.

Az 1914-es némafilm Pacsay Attila zenéjével a száz évvel késõbbi közönséget is elbûvöli: bizonyíték erre a film elsõ, zsúfolt házas kolozsvári vetítése, amelyet júniusban, a TIFF alkalmával tartottak meg. Az igazságtalanul megvádolt, majd falujába hazatoloncolt cselédlány történetét az elsõ perctõl az utolsóig ugyanolyan feszült figyelemmel követték a nézõk, mint napjaink bármelyik akciófilmjét.

Akinek A tolonc után kedve támad többet megtudni Janovics Jenõrõl, a Hollywoodban is elismert színvonalú kolozsvári filmgyártóról, az este folytatásaként megtekintheti Zágoni Bálint Janovics Jenõ, a magyar Pathé címû dokumentumfilmjét.

,,Szakértõk és kutatók történeteibõl, egy kortárs visszaemlékezésébõl, újságcikkek, korabeli kritikák tükrében bontakozik ki a mai nézõ elõtt a magyar filmgyártás egyik úttörõjének életútja: a világi színházigazgató képétõl a „mozifalvi” filmgyár alapítójáig, a vagyonos polgártól a minden pénzét a filmbe ölõ, eladósodott ismeretterjesztõfilm-rendezõig. Kiderül, hogyan szerzett csúcstechnikát, külföldön tanult filmrendezõket és nemzetközi forgalmazót az elsõ kolozsvári filmek elkészítéséhez, hogy találta fel magát az elsõ világháború után Romániához csatolt Erdélyben, s hogyan kellett késõbb elmenekülnie szülõvárosából zsidó származása miatt”. (filmtett.ro)

A Janovics Jenõ Napok utolsó estéjén az Opera kedvezményes ajánlattal várja a diákokat és egyetemistákat: ketten egy, 10 lejes jegy árárért tekinthetik meg a filmeket.