Ismét változatosnak, színesnek mondható évadot zárt a Kolozsvári Magyar Opera. A 2014-2015-ös évadban is bebizonyosodott: az esztétikai értékek az operaszínpadon egyszeri, megismételhetetlen alakzatokként érvényesülnek.Az alkotómûvész itt is egyedi értékvilágot teremt, s ez éppen az õ teljesítménye által kerül be a kulturális létezés körforgásába. Hisszük, hogy vitális értékeket vihettünk Operánk zenés színpadára, s ezek eljutottak, megmaradtak és tudatosultak közönségünk legjobbjaiban.
Az elmúlt évadot hét bemutató, hat magyarországi kiszállás, gyermekeknek és felnõtteknek kínált programok tették rendkívül izgalmassá, színessé.
A mércét mindjárt az elején magasra állító Selmeczi-bemutatóval kezdõdött az évad szeptember 21-én, a zeneszerzõ Bizánc címû darabját Zakariás Zalán állította színpadra. A nagysikerû õsbemutatón Jankó Zsolt vezényelt. A zeneszerzõ nem hagyományos zenét teremtett, hanem olyan vibrálását a zenei megszólalásnak, amely egyszerre utal vissza az eszményeket megszólaltató romantikus operára, de ugyanakkor bele tudta szõni az eszmények vesztett alkalmazkodást megjelenítõ, az emberi személyiséget szétesettségében jellemzõ zenét. Mindennek pedig keretet adott Zeke Edit szuggesztív díszlete és jelmezei, amelyet Zakariás Zalán feszes rendezése zárt egésszé. A zenedrámát a miskolci Bartók Plusz Operafesztiválon és a Primavera 15 Fesztivál keretében, a budapesti Erkel Színházban is bemutatta a társulat.
Október 9-én újabb bemutatóra került sor. W.A. Mozart Figaro házassága címû négyfelvonásos vígoperáját Novák Péter vitte színre. A színvonalas produkció karmestere Jankó Zsolt volt. Különleges, dinamikus elõadást láthatott a közönség, ugyanis a korabeli cenzúra által tiltott mûvet aktuális környezetbe adaptálta a rendezõ, a magát némi öniróniával kulturmunkásnak nevezõ Novák Péter. Ebben az elõadásban is bebizonyosodott, hogy a Kolozsvári Magyar Opera olyan szólistagárdát nevelt ki, amelyre méltán lehet büszke a nagyérdemû. A Figaro házasságával július elején a budapesti Thália Színházban, az Armel Opera Festival elnevezésû rendezvénysorozaton mutatkozott be az Opera társulata.
Az októberi hónap kiemelkedõ eseményei közé tartozott a Puccini 90, a Giacomo Puccini halálának 90. évfordulója alkalmából rendezett gálakoncert, melyen a neves zeneszerzõ népszerû, illetve kevésbé ismert vagy kevésbé játszott mûvei (Edgar, Manon Lescaut) hangzottak el. A megemlékezõ ünnepi hangverseny anyagát Horváth József állította össze és a koncert karmestere is õ volt.
A Kolozsvári Magyar Opera által két éve megalkotott minõségi lemezfelvétel színpadi bemutatójára került sor október 19-én a budapesti Mûvészetek Palotájában. A három részbõl álló lemez, mely alapján az elõadás készült, Orbán György Pikkó herczeg, Vajda János Leonce és Léna és Selmeczi György Szirén címû operáinak felvételét tartalmazza. A kortárs magyar zeneszerzõk tollából származó mûveket Mai operamesék címmel játszották a budapesti színpadon, ahol a kolozsvári társulat magánénekesei léptek fel. Az egyfelvonásos operákat Selmeczi György állította színpadra és õ maga is vezényelte.
Rendkívüli elõadással folytatódott az évad! A Budapesti Operettszínház társulata, Lehár Ferenc A mosoly országával vendégszerepelt Kolozsváron, október 26-án. A produkciót a kiváló operettszakértõ, Kerényi Miklós Gábor (KERO) rendezte, Makláry László vezényelte. A zenekar ezúttal a Kolozsvári Magyar Opera mûvészeibõl állt össze. Az együttmûködés a két intézmény között nem A mosoly országával kezdõdött, ugyanis az elmúlt évadban a Kolozsvári Magyar Opera mûvészei A cirkuszhercegnõvel már szerepeltek a Budapesti Operettszínházban.
2014. november 18. és 20. között a Kolozsvári Magyar Opera, együttmûködésben a Magyar Állami Operaházzal, a Kolozsvári Operabarátok Köre alapítvány segítségével megszervezte a Bánffy Miklós Napokat Kolozsváron, a 2014-es Bánffy Miklós emlékév záróeseményeként. A rendezvénysorozat a gróf operaigazgatói, valamint díszlet- és jelmeztervezõi munkásságát helyezte elõtérbe, a jelenkori zenés színház kontextusában bemutatva Bánffy Miklós hagyatékát. A Bánffy Miklós Napok keretében megvalósult legizgalmasabb vállalkozást A kékszakállú herceg vára címû Bartók-opera díszletének és jelmezének rekonstrukciója jelentette, a gróf vázlatai alapján. Míg a díszlet rekonstrukcióját Lõrincz Gyula díszlettervezõ, képzõmûvész vezette, a jelmezek Szebeni Zsuzsa színháztörténész, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársának irányításával készültek el. Az Opera a Kossuth-díjas Szinetár Miklóst kérte fel az elõadás rendezõjéül, akinek eddigi munkássága úgy Bánffy Miklós alakjához, mint A kékszakállú herceg vára címû operához is több ponton kötõdik. A közönség nem csak a Bartók-opera bemutatójával, hanem két Szinetár-film vetítésével (A nagyúr, A kékszakállú herceg vára) is gazdagodott, sõt, alkalmuk adódott a rendezõvel való személyes találkozásra is. A Bánffy Miklós Napokat záró operagála alkalmával zsúfolásig megtelt a Kolozsvári Magyar Opera nagyterme. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház igazgatója, Szinetár Miklós és Szép Gyula igazgató kalauzolták a közönséget azon a zenés utazáson, amelynek végére átfogó képet nyerhettünk arról, mivel járult hozzá Bánffy Miklós operaigazgatóként a magyar zenés színpad fejlõdéséhez. Az eseményen Kulcsár Szabolcs és Selmeczi György vezényelt.
A jelentõs események sorát folytatta a 2014. december 16-án sorra kerülõ Szentivánéji álom bemutatója, melyet Jakab Melinda koreografált és állított színpadra. Felix Mendelssohn-Bartholdy remekét Jankó Zsolt vezényelte. A Shakespeare drámája nyomán született táncjáték kapcsán Jakab Melinda így vall munkájáról: "Úgy éreztem, kissé váltanom kell: közismerten a kortárs tánc szerelmese vagyok, ez a shakespeare-i mû azonban lehetõséget ad alkotói énem sokszínûségének megmutatására. A történet (amelyet minden mûvészeti ág el tud mesélni) és annak üzenete a tánc neoklasszikus és kortárs nyelvén is átadható. Szeretek próbálni, tökéletesíteni a mozdulatokat, és nagyon alázatosan dolgozom, ha olyan mûvészi célt látok magam elõtt, amivel azonosulni tudok, ami megihlet, amitõl szárnyalok."
A hagyománykövetõ óévbúcsúztató Letshow! címû zenés-táncos kabarémûsort ezúttal Béres László és Kulcsár Szabolcs állították össze (rendezte: Béres László, vezényelte: Kulcsár Szabolcs), akik arra törekedtek, hogy olyan mûvek kerüljenek színpadra, amelyek, bár közismertek, mégis az elmúlt 10-15 évben nem képezték részét az Opera szilveszteri mûsorainak.
Újévi hangversennyel lepte meg a zenekedvelõket januárban a Kolozsvári Magyar Opera. A Horváth József karmester által összeállított és vezényelt Johann Strauss és barátai címû hangversenyen, Johann Strauss (apa és fia) mûvei mellett Johannes Brahms, Iosif Ivanovici, Liszt Ferenc, Vittorio Monti, valamint Franz von Suppé alkotásaiból is hallhatott részleteket a közönség.
Februárban a budapesti Magyar Állami Operaház vendégmûvészei léptek fel a kolozsvári színpadon Giuseppe Verdi Luisa Millerében, Selmeczi György karmesteri pálcája alatt. A rendkívüli elõadáson a mai magyar operajátszás olyan hírességei léptek fel, mint Kolonits Klára, Kovács István, Károlyi Katalin, Busa Tamás, valamint az Opera kiváló szólistái, Pataki Adorján, Veress Orsolya, Szilágyi János. Az elõadást Szõcs Artúr állította színpadra. A produkcióval március 6-án és 8-án a budapesti Erkel Színházban vendégszerepelt a társulat.
Különleges sikert aratott a közönség körében az évad operett-bemutatója, Kálmán Imre A bajadér címû mûve, melyet Gombár Annamária vitt színre és Incze G. Katalin vezényelt. Gombár Annamária Kálmán Imre mûve kapcsán elmondta: "Egy operett-elõadásban a legnehezebb, hogy minden eleme, tehát a látvány – jelmezek, mozgás, díszlet–, a zene és az ének összehangolva, egységet alkotva jelenjenek meg. A bajadérnál ráadásul különbözõ kultúrák keverednek. De mi a közös bennük? Hogy mindannyian emberek. A cél tehát: megmutatni az Embert, mert abban a pillanatban, amikor egy személy érzelmeit és gondolatait látjuk, megtaláljuk benne önmagunkat." Külön kiemelendõ, hogy az autenticitás és összhang jegyében született jelmezek Ledenják Andrea keze munkáját dícsérik.
Az Iskola másként alternatív oktatási hét keretében (április 7-10.) kis- és általános iskolások tucatjait fogadta a Kolozsvári Magyar Opera. Intézményünk balettkara, a nyilvános fõpróbát is beleértve, minden alkalommal teltház elõtt játszotta Szergej Prokofjev Hamupipõkéjét (rendezõ-koreográfus Rareş Arcadie Cîmpean, karmester Horváth József). A pedagógusok lelkiismeretes munkájának köszönhetõen közel 3000 gyermek vett részt az elõadásokon. A Fedezd fel magadnak az Operát! elnevezésû kulisszalátogatás során több mint 200 tanuló járta be az épület minden zeg-zugát, betekintést nyerhettek abba az alapos háttérmunkába, ami egy elõadás létrejöttéhez feltétlenül szükséges.
Az opera- és operettirodalom leghíresebb áriáiból összeállított koncerttel folytatódott az évad áprilisban. Az Operagála a Kolozsvári Magyar Opera és az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának együttmûködésével jött létre. A koncerten Kulcsár Szabolcs vezényelt.
Az évad utolsó bemutatójára május 14-én került sor. Kodály Zoltán Háry János címû daljátékát Kulcsár Szabolcs vezényelte, Szabó Emese rendezte. Szabó Emese rendhagyó módon vitte színre Kodály örök érvényû klasszikusát, nagy hangsúlyt fektetve a burleszk elemek kidomborítására. Demény Péter író, a Világvégi Háry János – a kolozsváriak elõadásáról címû írásában ekképp méltatta a produkciót: "A mai Háry abszurd. Egy-egy tánc olyan kísérteties, a szereplõk olyan szûrt fényben és lassítva járják, mintha Pintilie De ce bat clopotele, Miticã?-jét látnánk, ahogy Kodály zenéje is emlékeztet A csodálatos mandarinéra. A fények úgy jönnek és mennek, az arcok úgy maradnak "felfüggesztve", hogy egy Csehov is megirigyelhetné. A smink is túlzott, mintha kártyalapokat látnánk (jelmez: Szabó Emese)".
Az évad végén három jelentõs esemény szervezésébe is bekapcsolódott az Opera. Az immár második alkalommal megrendezésre kerülõ STEPS – Nemzetközi Kortárs Táncfesztiválnak május 20 és június 21. között adott otthont. Az Opera társulata nagy sikert aratott a fesztiválon Igor Stravinsky Tavaszi áldozat (Le Sacre du Printemps) címû balettjével. (koreográfus-rendezõ: Jakab Melinda, karmester: Jankó Zsolt) A Diesel Alapítvánnyal való közös együttmûködésnek köszönhetõen Teodora Enache nemzetközileg is elismert dzsesszénekesnõ kápráztatta el a jelenlévõket Bartók Béla bûvöletében (Incantations on Béla Bartók) címû mûsorával, június 13-án. A Jazz in he Park fesztivál keretében az Operában lépett fel Bogdan Vaida zongoramûvész és Florin Niculescu hegedûmûvész.
A következõ évadot szeptemberben Richard Wagner Szerelmi tilalom címû kétfelvonásos operájával kezdjük, melyet a neves magyarországi rendezõ, Szabó Máté állít majd színpadra. Az elõadás karmestere Selmeczi György.
Ezúton köszönjük minden kedves nézõnknek, hogy jelenlétükkel és érdeklõdõ figyelmükkel folyamatosan megtiszteltek minket. Kellemes nyári szünetet kívánunk, és szeretettel várjuk Önöket szeptemberben!
