Szabó Emese rendezésében újra megtekintheti a közönség Kodály Zoltán remek daljátékát, a Háry Jánost. Az elõadásra február 10-én, szombaton este hat órától kerül sor. Az énekeseket az intézmény zenekara kíséri Kulcsár Szabolcs vezényletével.
Kodály szerint Háry ,,maga az életre kelt magyar meseteremtõi fantázia, ... nem hazudik: mesét teremt, költõ. Amit elmond, soha sem történt meg, de õ átélte, tehát igazabb a valóságnál”. Kodály Zoltán (1882-1967) ,,Háry”-ja, teljes címén Háry János kalandozásai Nagyabonytúl a Burgváráig – a XX. századi zenés színpad egyik legeredetibb, sok tekintetben rendhagyó jelensége. Ragyogó derût, humort, burleszk elemeket szõ át lírával, délcegen rátarti ,,legényes” hangot, verbunkos táncritmusokat és népdalokat groteszkbe hajló iróniával. A téma külsõ burka egy öreg magyar paraszt meséje katonakorának hihetetlen, soha végbe nem vitt hõstetteirõl. Mégis, kezdettõl sejtjük, hogy ennél sokkal többrõl van szó. Kodály Zoltán, 1929-ben, A csákvári földmûvesszínészek Háry Jánosáról címû munkájában így vallott a produkcióról: ,,A Háry János dalaiból, melyek egytõlegyig hiteles, régi népdalok, egyetlenegyet sem ismertek Csákvárt. Ma az egész falu nagy kedvvel énekli õket. Ezzel Csákvárt a népdalkincs és népdalöntudat hatalmasan megerõsödött. Kissé a vérátömlesztéshez hasonlít ez, amikor új erõre éled a test. Tudvalévõen ott csak a magáéhoz hasonló összetételû vérnek veszi hasznát a beteg. A magyar népnek a zenei élete is csak az önmagából vett oltóanyaggal erõsödik, és nem kell félteni idegen beömléstõl, mert az úgysem fog rajta.”
Szereplõk: Sándor Csaba, Egyed Apollónia, Molnár Mária, Ádám János, Pataki Enikõ, Madarász Lóránt, Szilágyi János, Gergely Elek, Rétyi Zsombor, Antal Lívia, Ádám Éva
Díszlettervezõ: Ralph Zeger
Jelmeztervezõ: Szabó Emese
Koreográfus: Jakab Melinda
Minden érdeklõdõt szeretettel várunk!
