A Bizánc címû opera õsbemutatójára Selmeczi György kortárs magyar zeneszerzõ szülõvárosában, Kolozsváron kerül sor. Érdekes egybeesés, hogy az opera alapjául szolgáló drámát, Herczeg Ferenc azonos címû színdarabját, nagy sikerrel játszották a Kolozsvári Nemzeti Színházban: 1905 és 1943 között kilenc különbözõ rendezésben állították színpadra. Az elsõ elõadás rendezõje minden bizonnyal Janovics Jenõ, a színház igazgatója volt. Hevesi Sándor, a 20. század elejének neves színházkritikusa a Bizáncot a mindenkori legjobb magyar drámának ítélte.
Az opera cselekménye a Bizánci Birodalom végnapjaiban játszódik, Konstantinápoly végsõ ostromának ideje alatt. Selmeczi György így fogalmaz a történet aktualitásával kapcsolatban: „A Bizáncban a történelmi keret középpontjában olyan kérdés áll, mely ma sem vesztette el hitelességét. Ez a téma az értékek relativizálódása, valamint általánosan az értékvesztés, ami egész korunkat meghatározza. Részét képezi a jelenségnek az a morális válság, aminek legjobb példája a Bizánc eleste körüli világ, ahol az árulás, az erkölcsi elzüllés egy egész társadalmat jellemez – kikezdi, megrohasztja azt. Széthullnak a társadalom, az emberi közösség alapjai, és ezáltal egy olyan válsághelyzet teremtõdik, amiben csak veszíteni lehet. Aktualizálható és aktualizálandó téma ez, hiszen az eltelt évek ellenére beszélhetünk most is értékvesztésrõl és a moralitás jelentésének átalakulásáról. Így kap érvényességet a fõ kérdés a jelenben is.”