A 700 éves Kolozsvár zenéje rendezvénysorozat keretén belül kerül sor szombaton, október 29-én 18 órától a Brassai vonósnégyes rendkívüli hangversenyére a Kolozsvári Magyar Operában. Az eseményre a belépés díjtalan.
Brassai Sámuel, az utolsó erdélyi polihisztor szerteágazó hangverseny-szervezõi és zenekritikusi tevékenysége amennyire kevéssé ismert, éppen annyira példamutató. Az õ szelleme elõtti tisztelgésként fogant meg a gondolat, hogy a Kolozsvári Magyar Opera vonósnégyese a Brassai nevet vegye fel. Tagjai a Ruha István, Ágoston András, Selmeczi János nevével fémjelzett erdélyi vonósiskola jeles képviselõi, a magas szintû kamarazenélés avatott mûvelõi.
Brassai szelleme kitapintható közelségbe kerül koncertjeiken: Kostyák Elõd, a kvartett csellistája az egykor Brassai tulajdonában levõ, 1835-ben Budán Christian Neubauer által készített gordonkán játszik.
A Bartók és a kolozsváriak címû mûsor megtervezésekor két közkedvelt mûre esett választásuk. Bartók II. vonósnégyese egyike azon ritka darabjainak, amelyek végkicsengése lemondó, pesszimisztikus. Ezt a mûvet a Brassai vonósnégyes a közelmúltban elkövetett emberiség elleni bûntettek áldozatainak emlékére ajánlja fel.
Farkas Ödön I., c-moll vonósnégyese magán viseli az elõdök és a kor stílusjegyeit: a finom zenei érzékkel megszerkesztett mû tisztelgés Beethoven, Brahms, Dvorák, Grieg mûvészete elõtt.
Farkas Ödön (1851–1912) 1879-tõl haláláig Kolozsváron élt és a zenei élet irányítója lett. A konzervatórium igazgatója volt, 1882–83 között a színház karmestere. Zeneelméletre tanította Kacsóh Pongrácot is. Népszerû zeneszerzõ volt, fõleg operákat és kamarazenemûveket írt. Magyaros stílusra törekvõ operáit, operettjeit Budapesten is bemutatták.
Brassai Sámuel, az utolsó erdélyi polihisztor szerteágazó hangverseny-szervezõi és zenekritikusi tevékenysége amennyire kevéssé ismert, éppen annyira példamutató. Az õ szelleme elõtti tisztelgésként fogant meg a gondolat, hogy a Kolozsvári Magyar Opera vonósnégyese a Brassai nevet vegye fel. Tagjai a Ruha István, Ágoston András, Selmeczi János nevével fémjelzett erdélyi vonósiskola jeles képviselõi, a magas szintû kamarazenélés avatott mûvelõi.
Brassai szelleme kitapintható közelségbe kerül koncertjeiken: Kostyák Elõd, a kvartett csellistája az egykor Brassai tulajdonában levõ, 1835-ben Budán Christian Neubauer által készített gordonkán játszik.
A Bartók és a kolozsváriak címû mûsor megtervezésekor két közkedvelt mûre esett választásuk. Bartók II. vonósnégyese egyike azon ritka darabjainak, amelyek végkicsengése lemondó, pesszimisztikus. Ezt a mûvet a Brassai vonósnégyes a közelmúltban elkövetett emberiség elleni bûntettek áldozatainak emlékére ajánlja fel.
Farkas Ödön I., c-moll vonósnégyese magán viseli az elõdök és a kor stílusjegyeit: a finom zenei érzékkel megszerkesztett mû tisztelgés Beethoven, Brahms, Dvorák, Grieg mûvészete elõtt.
Farkas Ödön (1851–1912) 1879-tõl haláláig Kolozsváron élt és a zenei élet irányítója lett. A konzervatórium igazgatója volt, 1882–83 között a színház karmestere. Zeneelméletre tanította Kacsóh Pongrácot is. Népszerû zeneszerzõ volt, fõleg operákat és kamarazenemûveket írt. Magyaros stílusra törekvõ operáit, operettjeit Budapesten is bemutatták.
Mûsor:
BARTÓK Béla: II. vonósnégyes
FARKAS Ödön: I., c-moll vonósnégyes
A vonósnégyes tagjai:
Barabás Sándor, Balogh András – hegedûk
Botár András – mélyhegedû
Kostyák Elõd – gordonka
