A Barozda együttes koncertjével kezdõdik A 700 éves Kolozsvár zenéje címû rendezvénysorozat, amelyet a Magyar Opera szervez október 6-a és november 3-a között. A Barozda-koncertre október 6-án, csütörtökön este hét órától kerül sor a Kolozsvári Magyar Opera nagytermében. Megalakulásuk 40. évfordulója alkalmából Állapotomat jelentem címmel Erdély régi századainak dalaival, táncaival, és azok ma is hallható népi változataival kedveskednek a közönségnek az együttes tagjai.
A Barozda együttes 1976 õszén alakult Csíkszeredában, a kolozsvári zenekonzervatóriumban frissen végzett zenetanárok, Pávai István és Simó József kezdeményezésére, akik egyetemi tanáraik Szenik Ilona és Jagamas János hatására és irányításával fordultak a rockzenétõl a népzene felé. Bokor Imrével való találkozásuk (aki gyimesközéploki születésû lévén már gyerekként Zerkula Jánostól tanult hegedülni) tette végül is lehetõvé a háromtagú, széki típusú banda megalakulását. Hozzájuk csatlakozott Györfi Erzsébet, így az együttesnek állandó énekesnõje is lett. Ettõl kezdve meghatározóvá vált tevékenységük az erdélyi táncházmozgalom kibontakozásában, fejlõdésében. Nevükhöz fûzõdnek rádió- és TV-felvételek, a bukaresti román televízió magyar adása „Kaláka” címû mûsorainak számos epizódja, az elsõ romániai „táncházas” lemez, valamint koncertek sora Erdély-szerte. A csíkszeredai táncház elindítása mellett több erdélyi városban is segédkeztek a hasonló szándék megvalósításában, igyekezvén minél szélesebb bázist teremteni a táncházmozgalomnak.
Érdeklõdésük kiterjedt ugyanakkor a még fellelhetõ és rekonstruálható erdélyi magyar zenei emlékek, kódexek, kottás kéziratok anyagára is. Részben nevükhöz fûzõdik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál indítása, melynek az 1986. évben való letiltásáig zenei szerkesztõi és állandó résztvevõi voltak. Repertoárjuk ezen részének mûvészi felfogását Kodály Zoltán útmutatása határozta meg, aki szerint a régi századok zenéjét hitelesen a népzene felõl kell megközelíteni. Ennek jegyében kerültek elõadásra 16–17. századi költõk versei, szerelmi dalok, virágénekek, táncdallamok és ezeknek a nép emlékezetében máig megõrzött változatai.
A Barozda együttes 1976 õszén alakult Csíkszeredában, a kolozsvári zenekonzervatóriumban frissen végzett zenetanárok, Pávai István és Simó József kezdeményezésére, akik egyetemi tanáraik Szenik Ilona és Jagamas János hatására és irányításával fordultak a rockzenétõl a népzene felé. Bokor Imrével való találkozásuk (aki gyimesközéploki születésû lévén már gyerekként Zerkula Jánostól tanult hegedülni) tette végül is lehetõvé a háromtagú, széki típusú banda megalakulását. Hozzájuk csatlakozott Györfi Erzsébet, így az együttesnek állandó énekesnõje is lett. Ettõl kezdve meghatározóvá vált tevékenységük az erdélyi táncházmozgalom kibontakozásában, fejlõdésében. Nevükhöz fûzõdnek rádió- és TV-felvételek, a bukaresti román televízió magyar adása „Kaláka” címû mûsorainak számos epizódja, az elsõ romániai „táncházas” lemez, valamint koncertek sora Erdély-szerte. A csíkszeredai táncház elindítása mellett több erdélyi városban is segédkeztek a hasonló szándék megvalósításában, igyekezvén minél szélesebb bázist teremteni a táncházmozgalomnak.
Érdeklõdésük kiterjedt ugyanakkor a még fellelhetõ és rekonstruálható erdélyi magyar zenei emlékek, kódexek, kottás kéziratok anyagára is. Részben nevükhöz fûzõdik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál indítása, melynek az 1986. évben való letiltásáig zenei szerkesztõi és állandó résztvevõi voltak. Repertoárjuk ezen részének mûvészi felfogását Kodály Zoltán útmutatása határozta meg, aki szerint a régi századok zenéjét hitelesen a népzene felõl kell megközelíteni. Ennek jegyében kerültek elõadásra 16–17. századi költõk versei, szerelmi dalok, virágénekek, táncdallamok és ezeknek a nép emlékezetében máig megõrzött változatai.
