Musical-operára invitálja közönségét a Kolozsvári Magyar Opera társulata! A Szomor-Miklós-Pejtsik alkotta Báthory Erzsébetet április 26-án, vasárnap este 18 órától tekintheti meg a közönség.
Várkonyi Gábor az Újabb források Báthory Erzsébet életéhez címû munkájában eképp vall a félreismert és félremagyarázott nõ alakjáról:
Báthory Erzsébetrõl sokszor és sokat írtak már. A magyar kutatás eredményeit az elmúlt két évtizedben Nagy László, Péter Katalin és Szádeczky-Kardoss Irma könyvei foglalták össze. A külföldi mûvek közül Michael Farin munkája mellett Tony Thorne összefoglalását kell megemlítenünk mint e bonyolult történeti és kultúrtörténeti problémakör korrekt elemzését. A korábbi, Báthory Erzsébettel foglalkozó irodalom összefoglalása itt most nem célunk, hiszen ezt az elõbb említett szerzõk már megtették; feltárták a tévedéseket, rámutattak a következetlenségekre és hangsúlyozták a történeti valóság és a horrortörténet szétválasztásának fontosságát. Ez természetesen minden megemlített szerzõre igaz, még akkor is, ha tudjuk, hogy a magyar kutatók egymástól eltérõ véleményt alakítottak ki vizsgálódásuk végén.
Péter Katalin a nádor, Thurzó György nyomozást elrendelõ parancsának, a tanúvallomások összegyûjtésének komolyságából arra következtetett, hogy Báthory Erzsébet igenis bûnös, valóban elkövette mindazt a sok kegyetlenséget, amellyel a vallatási jegyzõkönyvekben õt vádolták. Nagy László feltárta a korábbi irodalom tévedéseit. Elemezte az ügy szereplõinek ellentétes érdekeit, amelyek lehettek birtokszerzési kísérletek vagy eltérõ politikai koncepciók; jelezte, hogy Báthory Erzsébet nem egyértelmûen bûnös, sõt talán éppen õ lehet az áldozat. Szádeczky-Kardoss Irma bevallottan is rehabilitációs szándékkal vette vizsgálat alá Báthory Erzsébet ügyét. Egyszerre vizsgálta az eljárás törvényességét és a politikumnak a vizsgálattal való összefüggését. Megpróbálta rekonstruálni az ügy szereplõit mozgató szándékokat. Báthory Erzsébet esetét összehasonlította a Liszthy Anna Rozina ellen 1637 júniusában megindított és 1638 márciusában már királyi kegyelemmel le is zárt eljárással. Mind a két esetben szolgálólányok kegyetlen kínzása és megölése volt a vád. Ám amíg az Esterházy Miklós nádor által elrendelt eljárás tíz hónap alatt ítélethirdetéssel, sõt a királyi kegyelemmel lezárult; addig a Thurzó György nádor vezette vizsgálat hosszú évek alatt még a perbe idézésig sem jutott el. A jogász számára szembetûnõ volt a koronatanúk hiánya. A Báthory Erzsébet ellen gyûjtött tanúvallomások közül feltûnõen hiányoznak az áldozatok közeli hozzátartozói, furcsa mód nem tesz vallomást az 1610. december 29-én “kiszabadított" megkínzott lány sem. Miért nem kérdezték meg, hogy mit tettek vele? - teszi fel a kérdést Szádeczky-Kardoss Irma.
(Irodalomtörténeti közlemények 1999, 1/2 sz.)
Minden érdeklõdõt szeretettel várunk!
(Irodalomtörténeti közlemények 1999, 1/2 sz.)
Minden érdeklõdõt szeretettel várunk!
galéria
