Giuseppe Verdi (1813-1901) pályájának elsõ magaslatára az ötvenes évek elején ért fel a Rigoletto, A trubadúr és a Traviata címû operáival. Igényes volt a szövegkönyvek iránt, több esetben nagy írók mûveit választotta operáinak témájául (Victor Hugo, Schiller, Dumas, Shakespeare). Librettistáinak mindenben az õ dramaturgiai elképzeléseit kellett követniük, a jelenetépítkezéstõl egészen a versformák megválasztásáig. A romantikus történetekben árnyalt jellem- és környezetábrázolásra törekedett, követve és a legmagasabb fokra emelve olasz elõdeinek elsõdlegesen dallamos stítlusát. Ugyanakkor egyre nagyobb súlyt helyezett a sokszínû zenekarkezelésre, a zenekari hanghatások atmoszférateremtõ lehetõségeire.
Rigoletto
Keletkezés: 1850-51
Õsbemutató: Velence, Teatro La Fenice, 1851. március 11.
Szövegkönyv: Victor Hugo nyomán Francesco Maria Piave
Cselekmény
I. felvonás
Rigoletto, a púpos udvari bolond kigúnyolja Ceprano grófot, mert feleségének az élvhajhász mantuai herceg csapja a szelet. Több udvaronc azt tanácsolja Cepranónak, hogy álljon bosszút. Monterone gróf kérdõre vonja a herceget, leánya csábítóját, ezért börtönbe is vetik, a bolondot pedig, aki kigúnyolta, átokkal sújtja. Rigolettót hazafelé menet megállítja a bérgyilkos Sparafucile, és szükség esetére felajánlja szolgálatait. Gilda, Rigoletto lánya szeretettel fogadja aggodó apját, aki ráparancsol: ne hagyja el a házat egymaga. A leány nem szól arról, hogy titkon találkozgat egy városbeli diákkal, akirõl persze nem tudja, hogy az álruhás herceg. Az udvaroncok Rigoletto házánál gyülekeznek, hogy elrabolják a lányt, akit szeretõjének vélnek; a bolond elhívén meséjüket, hagyja, hogy bekössék a szemét, majd tudtán és akaratán kívül segít a saját leánya elrablásán.
II. felvonás
A herceg kitörõ örömmel hallja, hogy Gildát a palotába hozták, és siet, hogy megvigasztalja. A bolond közben rádöbben, hogy az udvaroncok fõzhették ki a leányrablást, és a hercegi palotába fut, ahol kérdõre vonja õket. Rigoletto leggyötrõbb félelmei igazolódnak be, amikor Gilda szégyenpírban égõ arccal, zokogva borul a vállára. Még az udvaroncok is visszahõkölve veszik tudomásul a bolond ,,szeretõjének” igazi kilétét; a felvonást Rigoletto bosszúesküje zárja.
III. felvonás
Rigoletto és Gilda a város szélén fölkeresi Sparafucile fogadóját. Rigoletto megrendelte tõle a herceg odacsábítását és megölését. Gilda errõl mit sem tud, még mindig szereti a férfit, aki cserbenhagyta. Rigoletto megkérdi, mit érezne, ha lelepleznék elõtte a herceg valódi természetét, majd a kocsma ablakához viszi, ahonnan látni lehet, hogy a herceg hevesen udvarol Sparafucile húgának, Maddalenának. A lány máris beleszeretett a hercegbe, és ráveszi bátyját, hogy kímélje meg az életét, helyette pedig a kocsmába lépõ elsõ idegent ölje meg. Sparafucile átadja Rigolettónak az áldozat tetemét tartalmazó zsákot, de mielõtt azt a bolond a folyóba dobná, távolról meghallja a herceg énekét. Rádöbben, hogy elárulták, feltépi a zsákot, és súlyosan megsebesített leányát találja benne. Gilda bocsánatért könyörögve apja karjai között hal meg. Monterone átka beteljesült.
