A Barozda együttes koncertjével kezdõdik A 700 éves Kolozsvár zenéje címû rendezvénysorozat, amelyet a Magyar Opera szervez október 6-a és november 3-a között. A Barozda-koncertre október 6-án, csütörtökön este hét órától kerül sor a Kolozsvári Magyar Opera nagytermében. Megalakulásuk 40. évfordulója alkalmából Állapotomat jelentem címmel Erdély régi századainak dalaival, táncaival, és azok ma is hallható népi változataival lépnek fel.
A Barozda együttes 1976 õszén alakult Csíkszeredában, a kolozsvári zenekonzervatóriumban frissen végzett zenetanárok, Pávai István és Simó József kezdeményezésére, akik egyetemi tanáraik Szenik Ilona és Jagamas János hatására és irányításával fordultak a rockzenétõl a népzene felé. Bokor Imrével való találkozásuk (aki gyimesközéploki születésû lévén már gyerekként Zerkula Jánostól tanult hegedülni) tette végül is lehetõvé a háromtagú, széki típusú banda megalakulását. Hozzájuk csatlakozott Györfi Erzsébet, így az együttesnek állandó énekesnõje is lett. Ettõl kezdve meghatározóvá vált tevékenységük az erdélyi táncházmozgalom kibontakozásában, fejlõdésében. Nevükhöz fûzõdnek rádió- és TV-felvételek, a bukaresti román televízió magyar adása „Kaláka” címû mûsorainak számos epizódja, az elsõ romániai „táncházas” lemez, valamint koncertek sora Erdély-szerte. A csíkszeredai táncház elindítása mellett több erdélyi városban is segédkeztek a hasonló szándék megvalósításában, igyekezvén minél szélesebb bázist teremteni a táncházmozgalomnak.
Érdeklõdésük kiterjedt ugyanakkor a még fellelhetõ és rekonstruálható erdélyi magyar zenei emlékek, kódexek, kottás kéziratok anyagára is. Részben nevükhöz fûzõdik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál indítása, melynek az 1986. évben való letiltásáig zenei szerkesztõi és állandó résztvevõi voltak. Repertoárjuk ezen részének mûvészi felfogását Kodály Zoltán útmutatása határozta meg, aki szerint a régi századok zenéjét hitelesen a népzene felõl kell megközelíteni. Ennek jegyében kerültek elõadásra 16–17. századi költõk versei, szerelmi dalok, virágénekek, táncdallamok és ezeknek a nép emlékezetében máig megõrzött változatai.
A Barozda együttes 1976 õszén alakult Csíkszeredában, a kolozsvári zenekonzervatóriumban frissen végzett zenetanárok, Pávai István és Simó József kezdeményezésére, akik egyetemi tanáraik Szenik Ilona és Jagamas János hatására és irányításával fordultak a rockzenétõl a népzene felé. Bokor Imrével való találkozásuk (aki gyimesközéploki születésû lévén már gyerekként Zerkula Jánostól tanult hegedülni) tette végül is lehetõvé a háromtagú, széki típusú banda megalakulását. Hozzájuk csatlakozott Györfi Erzsébet, így az együttesnek állandó énekesnõje is lett. Ettõl kezdve meghatározóvá vált tevékenységük az erdélyi táncházmozgalom kibontakozásában, fejlõdésében. Nevükhöz fûzõdnek rádió- és TV-felvételek, a bukaresti román televízió magyar adása „Kaláka” címû mûsorainak számos epizódja, az elsõ romániai „táncházas” lemez, valamint koncertek sora Erdély-szerte. A csíkszeredai táncház elindítása mellett több erdélyi városban is segédkeztek a hasonló szándék megvalósításában, igyekezvén minél szélesebb bázist teremteni a táncházmozgalomnak.
Érdeklõdésük kiterjedt ugyanakkor a még fellelhetõ és rekonstruálható erdélyi magyar zenei emlékek, kódexek, kottás kéziratok anyagára is. Részben nevükhöz fûzõdik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál indítása, melynek az 1986. évben való letiltásáig zenei szerkesztõi és állandó résztvevõi voltak. Repertoárjuk ezen részének mûvészi felfogását Kodály Zoltán útmutatása határozta meg, aki szerint a régi századok zenéjét hitelesen a népzene felõl kell megközelíteni. Ennek jegyében kerültek elõadásra 16–17. századi költõk versei, szerelmi dalok, virágénekek, táncdallamok és ezeknek a nép emlékezetében máig megõrzött változatai.
Állapotomat jelentem
BAROZDA-KONCERT
1. Magjar tántz No.22 – Sepsiszentgyörgyi kottás kézirat (1757)
2. Állapotomat jelentem – Moldovai Mihály deák éneke (1587)
3. Misztótfalusi Kis Miklós: Siralmas panasz, Istennek Kolosváron fekvö nagy haragjáról (1697)
4. Magjar tántz No.20–21 – Sepsiszentgyörgyi kottás kézirat (1757)
5. Tinódi Lantos Sebestyén: Eger vár viadaljáról való ének (Cronica, Kolozsvár, 1554)
és népi változata (gyimesi lassú magyaros Kallós Zoltán gyûjtésébõl)
6. Dallamok Kájoni János Cantionale Catholicumából (Csiksomlyó, 1676)
a) Dies est laetitiae; b) Alugy, ó magzatom; c) Puer natus
8. Tancz és Pajkos tancz a Kájoni-kódexbõl (Csíksomlyó, 16341671)
9. Balassi Bálint: Régi szerelmem nagy tüze – Jaj istenem, hogy tud élni kezdetû népdal dallamára (Jagamas János széki gyûjtése,1949) és mezõségi lassú táncdallam változata: „a Juhosoké” (Kallós Zoltán gyûjtése)
11. Magjar tántz No.23–24 – Sepsiszentgyörgyi kottás kézirat (1757)
12. Virágok vetélkedése – a középkori certamen népi változata Kodály Zoltán kászoni gyûjtésébõl (1912)
13. Házasitó ének – a népi emlékezetben megõrzött 16. századi dal, Vikár Béla Udvarhely vidéki gyûjtésébõl (1903)
14. Két dal a Vietoris-kéziratból (1679) és népi változataik:
a) Égõ lángban forog szívem
b) Sokan szólnak most énreám
15. Egy dallam vándorútja:
a) Quam beata vita nostra – dalbetét Kácsor Keresztély Virtus címû bucolicum dramájából (Beszterce, 1736)
b) Hungaricus – táncdallam az Apponyi-kéziratból (1730)
c) Meghót, meghót – tréfás cigánysirató Kodály Zoltán gyûjtésébõl
d) Bukovinai silladri (Kiss Lajos gyûjtése)
16. Nosza hajdú (Erdélyi hajdútánc, Szentsei György daloskönyve, 17. század)
http://barozda.hu/
Györfi Erzsébet – ének
Papp István Gázsa – hegedû
Simó Csongor – hegedû, pengetõsök
Pávai István – kontra, hárfacitera, blockflöte
Toró Lajos – kontra, ének, furulya
Simó József – bõgõ, ének, pengetõs hangszerek
Györfi Erzsébet – ének
Papp István Gázsa – hegedû
Simó Csongor – hegedû, pengetõsök
Pávai István – kontra, hárfacitera, blockflöte
Toró Lajos – kontra, ének, furulya
Simó József – bõgõ, ének, pengetõs hangszerek
2016. Október 06 19.00 óra
