Ábrahám Pál
BÁL A SAVOYBAN
Operett három felvonásban
Ábrahám Pál a színvonalas irodalmiságú, de csattanós tréfákat sem nélkülözõ táncos-zenés színpadi mûfaj hive volt. Mûveiben arra törekedett, hogy túllépjen a klasszikus operettek cselekményének szokásos sémáin. Zenéjében sokat merített a mindennapokhoz közelálló tánczenébõl és jazzbõl, és általában a nagyvárosi élet hangulatának színpadi megelevenítésére helyezte a hangsúlyt. Hõsei már inkább a virágzó kapitalizmus, mint a hervadó arisztokrácia világát idézik.
A Bál a Savoyban címû operettet 1932 karácsonyán mutatták be a budapesti Magyar Színházban, ám ezt megelõzõen Ábrahám Pál mûve meghódította Európát: Berlintõl Londonig, Bécsig és Athénig csaknem minden fõvárosban játszották. A szövegkönyv szerzõi a sikeres bécsi szerzõpáros, Grünewald és Beda, mûvük nagyszerû magyar fordítása Heltai Jenõ munkája. A bemutatón Lázár Mária és Harmath Hilda mellett ott énekelte az elhíresült slágert Törzs Jenõ: „Toujours l’amour, egy hölgy és egy úr, az élet kettesben de szép...” Musztafa bej feledhetetlen figuráját Kabos Gyula játszotta, míg a félszeg ügyvédet Rádai Imre, a nõi jazzkarmestert Rökk Mária alakította.
Ábrahám Pál megtette azt, amire kevesen képesek: zseniálisan ráérzett kora hangulatára, operettjeiben sikeresen vegyítette az egzotikus (spanyolos, keleties, oroszos) és a magyaros ízeket a mindent elsöprõ jazzdivattal. Sikerének titkai közé tartozott az is, hogy legjobb számait eredetileg szöveg nélküli tánczeneként is megírta, elõre gondolva a hanglemezre, a rádióra és a táncparkettre – az operettek sikerének új zálogaira. Ma is sokan el tudják dúdolni a Bál a Savoyban fülbemászó dalait: „Kicsike vigyázzon egyszer nagymama lesz”, vagy „Az én nevem La bella Tangolita!”
A címû kétrészes revüoperett kabaréba illõ házassági bonyodalmakra épül, a cselekmény Nizzában játszódik. Most érkezett haza nászútjáról a Faublas házaspár: Henry de Faublas márki és neje, a szép Madeleine a kiadós mézeshetek után is irigylésre méltóan imádják egymást.
Csakhogy váratlanul közbeszól a férj kissé viharos múltja La Tangolita, brazil táncosnõ személyében. A márki szakításukkor kitöltetlen váltót nyújtott át a mûvésznõnek, ami egy éjszakai együttlétrõl szól. Ezt a tartozást La Tangolita a Savoy Hotel nagyszabású bálján óhajtja beváltani. Madeleine – megsejtve a dolgot – ugyancsak megjelenik a bálon, méghozzá könnyûvérû nõnek álcázva magát. A Savoy Hotelben megjelenik Daisy Parker, Madeleine Amerikából érkezett unokahúga, szintén álruhában, és ott van a márki barátja, Musztafa bej, a párizsi török nagykövetség attaséja is...
BÁL A SAVOYBAN
Operett három felvonásban
Ábrahám Pál a színvonalas irodalmiságú, de csattanós tréfákat sem nélkülözõ táncos-zenés színpadi mûfaj hive volt. Mûveiben arra törekedett, hogy túllépjen a klasszikus operettek cselekményének szokásos sémáin. Zenéjében sokat merített a mindennapokhoz közelálló tánczenébõl és jazzbõl, és általában a nagyvárosi élet hangulatának színpadi megelevenítésére helyezte a hangsúlyt. Hõsei már inkább a virágzó kapitalizmus, mint a hervadó arisztokrácia világát idézik.
A Bál a Savoyban címû operettet 1932 karácsonyán mutatták be a budapesti Magyar Színházban, ám ezt megelõzõen Ábrahám Pál mûve meghódította Európát: Berlintõl Londonig, Bécsig és Athénig csaknem minden fõvárosban játszották. A szövegkönyv szerzõi a sikeres bécsi szerzõpáros, Grünewald és Beda, mûvük nagyszerû magyar fordítása Heltai Jenõ munkája. A bemutatón Lázár Mária és Harmath Hilda mellett ott énekelte az elhíresült slágert Törzs Jenõ: „Toujours l’amour, egy hölgy és egy úr, az élet kettesben de szép...” Musztafa bej feledhetetlen figuráját Kabos Gyula játszotta, míg a félszeg ügyvédet Rádai Imre, a nõi jazzkarmestert Rökk Mária alakította.
Ábrahám Pál megtette azt, amire kevesen képesek: zseniálisan ráérzett kora hangulatára, operettjeiben sikeresen vegyítette az egzotikus (spanyolos, keleties, oroszos) és a magyaros ízeket a mindent elsöprõ jazzdivattal. Sikerének titkai közé tartozott az is, hogy legjobb számait eredetileg szöveg nélküli tánczeneként is megírta, elõre gondolva a hanglemezre, a rádióra és a táncparkettre – az operettek sikerének új zálogaira. Ma is sokan el tudják dúdolni a Bál a Savoyban fülbemászó dalait: „Kicsike vigyázzon egyszer nagymama lesz”, vagy „Az én nevem La bella Tangolita!”
A címû kétrészes revüoperett kabaréba illõ házassági bonyodalmakra épül, a cselekmény Nizzában játszódik. Most érkezett haza nászútjáról a Faublas házaspár: Henry de Faublas márki és neje, a szép Madeleine a kiadós mézeshetek után is irigylésre méltóan imádják egymást.
Csakhogy váratlanul közbeszól a férj kissé viharos múltja La Tangolita, brazil táncosnõ személyében. A márki szakításukkor kitöltetlen váltót nyújtott át a mûvésznõnek, ami egy éjszakai együttlétrõl szól. Ezt a tartozást La Tangolita a Savoy Hotel nagyszabású bálján óhajtja beváltani. Madeleine – megsejtve a dolgot – ugyancsak megjelenik a bálon, méghozzá könnyûvérû nõnek álcázva magát. A Savoy Hotelben megjelenik Daisy Parker, Madeleine Amerikából érkezett unokahúga, szintén álruhában, és ott van a márki barátja, Musztafa bej, a párizsi török nagykövetség attaséja is...
Ábrahám Pál
BÁL A SAVOYBAN
Operett három felvonásban
Vezényel: Incze G. Katalin
Madeleine: GALAMBOS LILLA (Bécs)
Szereplõk:
Henry de Faublas márki................................. Szabó Levente
Daisy Parker.....................................................Pataki Enikõ
Musztafa bej.................................................. ...Ádám János
La Tangolita...................................................Marton Melinda
Celestin Fournitz..........................................Madarász Lóránt
Bessy............................................................ ...Fülöp Tímea
Ibi.......................................................................Vigh Ibolya
Juliette....................................................... .Kerekes Mária
Mária...................................................................Raț Bianca
Pomerol............................................................Szabó József
Archibald....................................................... Mányoki László
Speaker....................................................... Kovács Ferenc
Bébé........................................................... Mányoki Mária
Ernest..............................................................Veress László
René.........................................Kovács Ferenc, Rétyi Zsombor
Maurice......................................Plesa Róbert, Mányoki László
Lili...........................................................................Páll Ildikó
Paulette........................................................... Popovici Zsófia
Clarisse............................................................Popovici Zsófia
Albert.................................................................Venczel Péter
Díszlettervezõ: Venczel Attila
Jelmeztervezõ: Labancz Klára
Koreográfus: Bóbis László (Budapest)
A koreográfus munkatársa: Rusu P. Gabriela
Karigazgató: Kulcsár Szabolcs
Hangversenymester: Barabás Sándor, Ferenczi Endre
Korrepetitor: Incze G. Katalin, Nagy Ibolya, Nagy Gergõ
Súgó: Kondrát Bea
Ügyelõ: Gálffy Erzsébet
Rendezõ: Szabó Emese
2015. Október 11 17.00 óra
2016. Február 14 17.00 óra
2016. Május 08 18.00 óra
2016. Február 14 17.00 óra
2016. Május 08 18.00 óra