Az elõadás a Bühnen- und Musikalienverlag Josef Weinberger Wien Gesellschaft m.b.H.a., és az UMPA ügynökség engedélyével került bemutatásra
Kicsoda is az igazi Lola Blau?
Lola Bécsben, Svájcban, Amerikában! Lola színésznõ, kabaré-énekesnõ, revüsztár! Lola az elhagyott nõ, az üldözött menekülõ, a dicsõségben sütkérezõ. Melyik az igazi Lola Blau? Természetesen mindegyik. Georg Kreisler, a méltán népszerû osztrák szerzõ a felesége számára írta ezt a zenés játékot, musicalt, elõadó estet.
1938. Németország lerohanja Ausztriát.
Lola Blau színésznõ Bécsben és zsidó származású. Élete, karrierje derékba törik. Sorsa tipikus II világháborús emigráns sors. A háború borzalmai elõl egy élhetõbb élet reményében Ausztriából elõször Svájcba, majd Amerikába menekül.
Színházra vágyik, de csak éjszakai kabarészínpadokig jut, majd Amerikában sikeres lesz, szexszimbólummá válik.
A háború után hazatérve azzal szembesül, hogy hazájának nincs szüksége rá. Lola Blau nem hõs, csak egy azok közül akik túléltek.
Georg Kreisler monomusicalje az 1971-es bécsi õsbemutatón már óriási sikernek örvendett és azóta számtalan színpadon elõadták Európától New Yorkig.
Georg Kreisler Író, zeneszerzõ
Bécsbõl menekülnie kellett. Amerikában nem volt sikere. Fanyar, bizarr világú sanzonjaira nem volt vevõ a közönség. Visszatérve Bécsbe, újra szárnyára kapta a siker. Európa fogékony volt különös hangulatú dalainak zenéjére és szövegére.
Önéletrajza szerint élete drámai fordulata tizenhat évesen érte: Ausztria, 1938, Anschluss – a hitleráj végérvényes beköszönte. Lévén zsidó, menekülnie kellett a családnak és egyenesen Hollywoodba mentek, ahol egy unokatestvére dolgozott a filmiparban. Zongoraleckét adott, énekléssel próbálkozott, filmzenét csinált. Tizenkilenc évesen néhány zenés revüt dirigált, operát egy operaiskolában, ahol korrepetitorként dolgozott. Zenét szerzett többek között Charlie Chaplin számára is. 1942 végén, a bevonulása után, írt egy katona musicalt, s társulatával táborról táborra járva szórakoztatta a katonákat. A háború után megint Hollywood következett, de az egyhangú és „mûvészietlen” munkától megcsömörlött. Irány New York. Belevetette magát a kabaré világába, tragikus-groteszk dalaival azonban csak szûk körben aratott sikert, mert a lemezkiadók, a rádió és tévé csak bevált sikerreceptekre volt vevõ. Négy év bárzongoristáskodás és vegetálás után visszatért Európába.
Bécsben, fanyar és bizar hangvételû saját maga által írt sanzonjaival azonban sikert aratott. Itt már „befogadta” a rádió és a tévé is, zenés komédiákat, színdarabokat írt, az Intim Theater vezetõje lett. Bécsbõl aztán feleségével és partnerével, Topsy Küppersszel München és Berlin kabarévilágába vetette bele magát. Késõbb kedvenc partnerével, jelenlegi feleségével, Barbara Petresszel szerepelt színpadon és tévében, még a közelmúltban is közösen adtak ki lemezeket.
A LOLA BLAU õsbemutatója 1971-ben Bécsben volt. Kreisler maga, így írt darabjáról;
„ nem kifejezetten színmû, amelyiket én általában írok. Ez egy monológ önmagammal. Csakhogy engem nem hívnak Lolának. 1922-ben születtem Bécsben, míg Lola Blau dramaturgiai okokból kiindulva néhány évvel korábban jött a világra. Mint Lola 1938-ban az USA-ba emigráltam, éjszakai mulatókban léptem fel, nyilván a fõszereplõ erotikus bûvköre nélkül. Én, akárcsak Lola Blau, a háború után visszatértem Európába.
Kicsoda is az igazi Lola Blau?
Lola Bécsben, Svájcban, Amerikában! Lola színésznõ, kabaré-énekesnõ, revüsztár! Lola az elhagyott nõ, az üldözött menekülõ, a dicsõségben sütkérezõ. Melyik az igazi Lola Blau? Természetesen mindegyik. Georg Kreisler, a méltán népszerû osztrák szerzõ a felesége számára írta ezt a zenés játékot, musicalt, elõadó estet.
1938. Németország lerohanja Ausztriát.
Lola Blau színésznõ Bécsben és zsidó származású. Élete, karrierje derékba törik. Sorsa tipikus II világháborús emigráns sors. A háború borzalmai elõl egy élhetõbb élet reményében Ausztriából elõször Svájcba, majd Amerikába menekül.
Színházra vágyik, de csak éjszakai kabarészínpadokig jut, majd Amerikában sikeres lesz, szexszimbólummá válik.
A háború után hazatérve azzal szembesül, hogy hazájának nincs szüksége rá. Lola Blau nem hõs, csak egy azok közül akik túléltek.
Georg Kreisler monomusicalje az 1971-es bécsi õsbemutatón már óriási sikernek örvendett és azóta számtalan színpadon elõadták Európától New Yorkig.
Georg Kreisler Író, zeneszerzõ
Bécsbõl menekülnie kellett. Amerikában nem volt sikere. Fanyar, bizarr világú sanzonjaira nem volt vevõ a közönség. Visszatérve Bécsbe, újra szárnyára kapta a siker. Európa fogékony volt különös hangulatú dalainak zenéjére és szövegére.
Önéletrajza szerint élete drámai fordulata tizenhat évesen érte: Ausztria, 1938, Anschluss – a hitleráj végérvényes beköszönte. Lévén zsidó, menekülnie kellett a családnak és egyenesen Hollywoodba mentek, ahol egy unokatestvére dolgozott a filmiparban. Zongoraleckét adott, énekléssel próbálkozott, filmzenét csinált. Tizenkilenc évesen néhány zenés revüt dirigált, operát egy operaiskolában, ahol korrepetitorként dolgozott. Zenét szerzett többek között Charlie Chaplin számára is. 1942 végén, a bevonulása után, írt egy katona musicalt, s társulatával táborról táborra járva szórakoztatta a katonákat. A háború után megint Hollywood következett, de az egyhangú és „mûvészietlen” munkától megcsömörlött. Irány New York. Belevetette magát a kabaré világába, tragikus-groteszk dalaival azonban csak szûk körben aratott sikert, mert a lemezkiadók, a rádió és tévé csak bevált sikerreceptekre volt vevõ. Négy év bárzongoristáskodás és vegetálás után visszatért Európába.
Bécsben, fanyar és bizar hangvételû saját maga által írt sanzonjaival azonban sikert aratott. Itt már „befogadta” a rádió és a tévé is, zenés komédiákat, színdarabokat írt, az Intim Theater vezetõje lett. Bécsbõl aztán feleségével és partnerével, Topsy Küppersszel München és Berlin kabarévilágába vetette bele magát. Késõbb kedvenc partnerével, jelenlegi feleségével, Barbara Petresszel szerepelt színpadon és tévében, még a közelmúltban is közösen adtak ki lemezeket.
A LOLA BLAU õsbemutatója 1971-ben Bécsben volt. Kreisler maga, így írt darabjáról;
„ nem kifejezetten színmû, amelyiket én általában írok. Ez egy monológ önmagammal. Csakhogy engem nem hívnak Lolának. 1922-ben születtem Bécsben, míg Lola Blau dramaturgiai okokból kiindulva néhány évvel korábban jött a világra. Mint Lola 1938-ban az USA-ba emigráltam, éjszakai mulatókban léptem fel, nyilván a fõszereplõ erotikus bûvköre nélkül. Én, akárcsak Lola Blau, a háború után visszatértem Európába.
fordította: Kõváry György
versek: G. Dénes György
Lola Blau: Bartha Boróka
Zongoránál: Szép András
Zenei tanácsadó: Incze G. Katalin
Koreográfus: Jakab Melinda
Díszlet-látványtervezõ: György Eszter
Rendezõ: Béres László
versek: G. Dénes György
Lola Blau: Bartha Boróka
Zongoránál: Szép András
Zenei tanácsadó: Incze G. Katalin
Koreográfus: Jakab Melinda
Díszlet-látványtervezõ: György Eszter
Rendezõ: Béres László
2014. Április 29 19:00 óra
