Kacsóh Pongrác: JÁNOS VITÉZ
Daljáték három felvonásban
Daljáték három felvonásban
Bakonyi Károly 1903-ban elhatározta, hogy a magyar irodalom egyik legismertebb mûvét, Petõfi Sándor János vitéz címû elbeszélõ költeményét színpadra állítja. 1904-ben Bakonyi Károly felkérésére Kacsoh Pongrác komponálja meg zenéjét. A mûvet egyszerû, tiszta, keresetlen, édes-bús magyarság jellemzi, a népies elemek megkapóan szövik át a dalokat. A drámai jeleneteknél nem veszti szem elõl a helyes mértéket, a mesejáték egyszerû, gyermekiesen könnyed.
Mai napig János Vitéz daljáték az operának egy örökzöld elõadása, népszerûsége mitsem kopott az évek folyamán.
A mû cselekménye egy magyar kisfaluból indul, ahol a lányok búcsúznak a hadba induló huszároktól. Az árva Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája, egyedüli öröme Kukorica Jancsi, a bojtárlegény szerelmében rejlik. De ennek az idillnek is hamar vége szakad, mivel a gonosz mostoha tervet szõ ellenük.
A második felvonásban veszendõben a franciák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik Kukorica Jancsi hõs huszáraival, vállalkozva az ország megmentésére. A király hálából felajánlja országa felét és lánya kezét, de Jancsi visszautasítja. Ekkor jön barátja, Bagó, hozván a hírt Iluska haláláról és sírjáról egy rózsával. Bagó és Jancsi megtört szívvel világgá indulnak, hogy megkeressék Iluskát.
A harmadik felvonásban megérkeznek az Élet tavához, ahol a gonosz boszorkány, Iluska mostohája megkísérli Jancsit elcsalni a tókörnyékérõl. Jancsi, hallván a tündérek biztató énekét, bedobja az Iluska sírjáról elhozott rózsaszálat az Élet tavába. A Tündérek birodalma nyílik meg elõttük, ahol a tündérek királynõje nem más, mint Iluska. Iluska rábeszéli Jancsit, maradjon ott tündérkirálynak, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, utánarohan: haza, szép Magyarország. Iluska sem maradhat, Jancsi után siet, hasztalan kérlelik a tündérek.
Mai napig János Vitéz daljáték az operának egy örökzöld elõadása, népszerûsége mitsem kopott az évek folyamán.
A mû cselekménye egy magyar kisfaluból indul, ahol a lányok búcsúznak a hadba induló huszároktól. Az árva Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája, egyedüli öröme Kukorica Jancsi, a bojtárlegény szerelmében rejlik. De ennek az idillnek is hamar vége szakad, mivel a gonosz mostoha tervet szõ ellenük.
A második felvonásban veszendõben a franciák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik Kukorica Jancsi hõs huszáraival, vállalkozva az ország megmentésére. A király hálából felajánlja országa felét és lánya kezét, de Jancsi visszautasítja. Ekkor jön barátja, Bagó, hozván a hírt Iluska haláláról és sírjáról egy rózsával. Bagó és Jancsi megtört szívvel világgá indulnak, hogy megkeressék Iluskát.
A harmadik felvonásban megérkeznek az Élet tavához, ahol a gonosz boszorkány, Iluska mostohája megkísérli Jancsit elcsalni a tókörnyékérõl. Jancsi, hallván a tündérek biztató énekét, bedobja az Iluska sírjáról elhozott rózsaszálat az Élet tavába. A Tündérek birodalma nyílik meg elõttük, ahol a tündérek királynõje nem más, mint Iluska. Iluska rábeszéli Jancsit, maradjon ott tündérkirálynak, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, utánarohan: haza, szép Magyarország. Iluska sem maradhat, Jancsi után siet, hasztalan kérlelik a tündérek.
Vezényel: Kulcsár Szabolcs
Jancsi..............................................Czikora István (Budapest)
Iluska............................................................Barabás Zsuzsa
Mostoha..........................................................Mányoki Mária
Bagó....................................................Gergely Arnold (debüt)
Csõsz.....................................................Gergely Elek (debüt)
Strázsamester................................................Rigmányi István
Francia király......................................................Ádám János
Királykisasszony....................................................Hary Judit
Bartoló.................................................. Gergely Elek (debüt)
Tábornok.........................................................Venczel Péter
Lány.....................................................................Ádám Éva
Elsõ gazda.....................................................Naphegyi Béla
Második gazda................................................Veress László
Díszlet- és jelmeztervezõ: Witlinger Margit
Karigazgató: Kulcsár Szabolcs
Hangversenymester: Barabás Sándor, Ferenczi Endre
Ügyelõ: Vincze Beáta
Súgó: Tatár Gizella
A rendezõ munkatársa: Gombár Annamária
Rendezõ: Dehel Gábor
Jancsi..............................................Czikora István (Budapest)
Iluska............................................................Barabás Zsuzsa
Mostoha..........................................................Mányoki Mária
Bagó....................................................Gergely Arnold (debüt)
Csõsz.....................................................Gergely Elek (debüt)
Strázsamester................................................Rigmányi István
Francia király......................................................Ádám János
Királykisasszony....................................................Hary Judit
Bartoló.................................................. Gergely Elek (debüt)
Tábornok.........................................................Venczel Péter
Lány.....................................................................Ádám Éva
Elsõ gazda.....................................................Naphegyi Béla
Második gazda................................................Veress László
Díszlet- és jelmeztervezõ: Witlinger Margit
Karigazgató: Kulcsár Szabolcs
Hangversenymester: Barabás Sándor, Ferenczi Endre
Ügyelõ: Vincze Beáta
Súgó: Tatár Gizella
A rendezõ munkatársa: Gombár Annamária
Rendezõ: Dehel Gábor
2013. December 15 17:00 óra
2014. Február 23 11:00 óra
2014. November 2 11:00 óra
2015. Január 25 11:00 óra
2014. Február 23 11:00 óra
2014. November 2 11:00 óra
2015. Január 25 11:00 óra
