A történet középpontjában itt is, csakúgy, mint a Figaro házasságában, a házasság áll, s itt is többen vetélkednek Rosina kezéért. Az egyik Almaviva gróf, a másik nem más, mint a leányzó tulajdon gyámapja, Bartolo doktor, aki ettõl a házasságtól meggazdagodását reméli. Lesz tehát itt bonyodalom! A fõ bonyolító pedig nem más lesz, mint a ravasz borbély, Figaro, aki ezúttal Almaviva grófnak próbál segíteni a lány kezének megszerzésében.

Az opera elején a gróf éppen hajnali szerenádot ad Rosinának, aki azonban -úgy tûnik - percet sem törõdik udvarlójával. A gróf elkeseredésében Figaróhoz fordul, hiszen jól ismeri, milyen ügyesen tud közben járni szerelmi ügyekben a mindig tréfás kedvû borbély.

Figaro azt tanácsolja neki, hogy adjon ismét szerenádot, ezúttal azonban válasszon álnevet, s nevezze magát Lindoronak. Az ötlet beválik: Rosina válaszra - még ha oly kurtára is - méltatja újdonsült udvarlóját.

Ám Almaviva gróf hamarosan megtudja, hogy az udvarlással igyekeznie kell, mert a lány gyámapja, Bartolo szintén Rosina kezére pályázik. Nem lehet hát teketóriázni. Megkéri Figarót, hogy - jó fizetségért - mindenképp hozzon össze egy találkozót Rosinával. A borbélynak rögtön nagyszerû ötlete támad: Almaviva öltözzön be az aznap a városba érkezõ ezred egyenruhájába, s részegséget színlelve kérjen szállást Bartolotól. Az akkori szokások szerint ugyanis egy katonát köteles bárki befogadni, ha az felmutatja a beszállásolási jegyet.

Közben Figaronak sikerül besurrannia Rosinához, hogy szerelmes üzeneteket közvetítsen közte és a titokzatos "Lindoro" között. Ám a lány énektanára, Basilio kiszimatolja a dolgot, s rögtön jeleneti a veszélyt Bartolonak. Egyben készségesen felajánlja szolgálatait: ha szükség van rá, szívesen befeketíti a vetélytárs hírnevét a hiszékeny lány elõtt! Szerencsére a beszélgetést Figaro kihallgatja, így felkészítheti Rosinát a közelgõ csapdára.

Hamarosan pedig megérkezik a részeg katonának álcázott Almaviva, akinek azonban mégsem sikerül a gyanakvó Bartolo házába bejutnia, hiszen a doktornak mentesítõ írása van a város hatóságaitól: nem köteles senkit sem befogadni. A tetejébe még a rendõrséggel is meggyûlik a gróf baja, annyira hitelesen alakítja a kissé pityókás katonát...

Új tervet kell hát kieszelni, de Figaronak gyorsan jár az agya: Almaviva másodszorra énekmesternek öltözve próbál bejutni a lányhoz, azt hazudva Bartolonak, hogy a Basilio énekmester beteg lett, és õt küldte helyettesíteni. A terv ezúttal sikerül. De a gyámapa még most is nagyon gyanakvó: nem hajlandó Rosinát és az ismeretlen énekmestert kettesben hagyni: megkéri Figarot, hogy míg az énekóra tart, borotválja meg õt - ugyanbban a szobában.

Figaro persze próbál a gróf segítségére lenni, és úgy telikeni Bartolo fejét borotvahabbal, hogy lehetõleg ne halljon és ne lásson semmit. De nem járnak túl a doktor eszén: hamar észreveszi, hogy a veszélyes udvarló surrant be a házába az énekmester álruhájában, s tüstént kiteszi Almaviva szûrét.

Most már õ is látja, hogy nem késlekedhet az esküvõvel. Elõször Basiliót küldi el, aztán -biztos ami biztos - maga is elsiet a jegyzõért.

Távollétét Figaroék kihasználják: felkeresik Rosinát, és elmondják neki, hogy Lindoro és Almaviva gróf egy és ugyanaz a személy, s hogy feleségül akarja venni õt.

Közben megérkezik a jegyzõért menesztett Basilio - a jegyzõvel. Bartolo pedig még nem ért haza! Itt tehát a soha vissza nem térõ alkalom: Figaroék megtévesztik a jegyzõt, és a két tanú jelenlétében (akik nem mások, mint Figaro és a kissé megfenyegetett Basilio) összeadatják a jegyzõvel Almavivát és Rosinát. Bartolo már késõn érkezik. Hiába, néha pár percen múlnak fontos dolgok!

Vígopera két felvonásban

Vezényel: Horváth József

Almaviva...........................................................Bardon Tony
Figaro.............................................Marian Pop, Kendi Lajos
Don Basilio.....................................Nagy Zoltán, Petre Burcã
Bartolo......................................Hercz Péter, Cristian Hodrea
Rosina..................................................Covacinschi Yolanda
Berta.............................................................Mányoki Mária
Katonatiszt..............................Sziklavári Szilárd, Fodre Attila
Ambrosio......................................................Mányoki László
Fiorillo..........................................................Mányoki László
Jegyzõ...........................................................Kovács Ferenc

Díszlet- és jelmeztervezõ: Witlinger Margit

Hangversenymester: Barabás Sándor, Ferenczi Endre
Karigazgató: Kulcsár Szabolcs
Ügyelõ: Gálffy Erzsébet
Súgó: Mátyás Mária
Rendezõasszisztens: Gombár Annamária

Rendezõ: Demény Attila