Az erdélyi nyelvû színjátszás az arisztokrácia körében jelentkezik elsõsorban mûvelõdési igényként, ami hivatalos formában az 1791 nyarán, Kolozsváron tartott rendi országgyûlés munkálatai alkalmával kerül felterjesztésre. Az elsõ jelentõs elõadásra 1792. december 17-én kerül sor a Nemes Magyar Jádzó Társaság rendezésében Kótsi Patkó János irányításával.

1803 –ban veszi kezdetét az állandó Kõszínház építése is a Farkas utcában, szemben a Vármegyeházával. A Kõszínház megnyitása 1821. március 12-én döntõ módon befolyásolja a hivatásos magyar nyelvû színpad és zenés színpad további sorsát. A Kõszínház színpada szcenikailag is biztosítani tudja operák bemutatását. Itt viszik színre az elsõ magyar nemzeti operát 1822. december 26-án, a Ruzitska József karmester zenéjére írt Béla futását.



1823–1827 között Déryné Széppataki Róza a kolozsvári társulat primadonnájaként a magyar nyelvû operajátszás bölcsõjévé avatja Kolozsvárt, ekkor kerülnek színpadra többek között Mozart, Rossini, Weber operái.

Jelentõs korszaka a kolozsvári operajátszásnak Havi Mihály dalszínház-igazgató tevékenysége 1844–1860 között. Társulatvezetõi korszakában jelenik meg Kolozsváron az elsõ nyomtatott színházi periodika, a Kolozsvári Színházi Közlöny.

A századforduló után Janovics Jenõ az a kimagasló személyiség, aki igazgatóként meghatározza a következõ évtizedek kolozsvári színjátszását és ezen belül a zenésszínpad jövõjét. Janovics érdeme az európai színvonalú modern színházpalota felépítése (1906). Janovics szívügyének tekinti a magyar zeneszerzõk (Erkel Ferenc, Goldmark Károly, Szabados Béla, Bródy Miklós, Farkas Ödön, Kacsóh Pongrácz) színpadi mûveinek bemutatását is. Erdély Romániához csatolását követõen, 1919. október 1-tõl a kolozsvári Nemzeti Színház épületét és teljes felszerelését a román kormányzótanács rendelkezésére kell bocsátani. Janovics és társulata a Sétatéri Színkör épületében folytatja tevékenységét.



A húszas évek gazdasági világválsága begyûrûzik térségünkbe is. A pénzügyi nehézségek az operettet helyezik a repertoár központjába. A kolozsvári zenés színpadon az operajátszás reneszánsza az 1940 szeptemberi II. bécsi döntés következménye. A II. világháborút követõen a társulat visszatér a Sétatéri Színkörbe. Az új színházi törvény (1947) értelmében vált lehetõvé egy, a kolozsvári Állami Magyar Színház mellett önállóan mûködõ operatársulat létrehozására. 1948. decemberétõl számítjuk az önálló intézményként mûködõ Kolozsvári Magyar Opera létrejöttét - ennek vezetésével Eisikovits Miksát, a Magyar Zenefõiskola tanárát bízták meg. A megnyitó elõadást 1948. december 11-én tartották Kodály Zoltán Háry János címû daljátékával.

A KMO 1950-2010 közötti történeti összefoglalója feltöltés alatt. Megértésüket köszönjük.