A képeket is szeretném nyomtatni

Kacsóh Pongrácz: JÁNOS VITÉZ

2014-06-01




Kacsóh Pongrác: JÁNOS VITÉZ
Daljáték három felvonásban

Bakonyi Károly 1903-ban elhatározta, hogy a magyar irodalom egyik legismertebb mûvét, Petõfi Sándor János vitéz címû elbeszélõ költeményét színpadra állítja. 1904-ben Bakonyi Károly felkérésére Kacsoh Pongrác komponálja meg zenéjét. A mûvet egyszerû, tiszta, keresetlen, édes-bús magyarság jellemzi, a népies elemek megkapóan szövik át a dalokat. A drámai jeleneteknél nem veszti szem elõl a helyes mértéket, a mesejáték egyszerû, gyermekiesen könnyed. 
Mai napig János Vitéz daljáték az operának egy örökzöld elõadása, népszerûsége mitsem kopott az évek folyamán. 

A mû cselekménye egy magyar kisfaluból indul, ahol a lányok búcsúznak a hadba induló huszároktól. Az árva Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája, egyedüli öröme Kukorica Jancsi, a bojtárlegény szerelmében rejlik. De ennek az idillnek is hamar vége szakad, mivel a gonosz mostoha tervet szõ ellenük. 
A második felvonásban veszendõben a franciák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik Kukorica Jancsi hõs huszáraival, vállalkozva az ország megmentésére. A király hálából felajánlja országa felét és lánya kezét, de Jancsi visszautasítja. Ekkor jön barátja, Bagó, hozván a hírt Iluska haláláról és sírjáról egy rózsával. Bagó és Jancsi megtört szívvel világgá indulnak, hogy megkeressék Iluskát.

A harmadik felvonásban megérkeznek az Élet tavához, ahol a gonosz boszorkány, Iluska mostohája megkísérli Jancsit elcsalni a tókörnyékérõl. Jancsi, hallván a tündérek biztató énekét, bedobja az Iluska sírjáról elhozott rózsaszálat az Élet tavába. A Tündérek birodalma nyílik meg elõttük, ahol a tündérek királynõje nem más, mint Iluska. Iluska rábeszéli Jancsit, maradjon ott tündérkirálynak, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, utánarohan: haza, szép Magyarország. Iluska sem maradhat, Jancsi után siet, hasztalan kérlelik a tündérek.


Nyomtat