A test ébredésében a rendezõ víziója a világmindenség alakulásánál kezdõdik, így a fõszereplõ is a gerincesek megjelenésétõl - érzések és mozgás által - fejlõdik madárrá, fõemlõssé, emberré, majd egy olyan teremtménnyé amely a technológia rabjává válik, egy kiborgok (cyborg) által vezetett érzéketlen világban. Az evolúció története a zenével és a kortárs táncmozgással ötvözve egy látványos egészet képeznek.

Egy 1919-es beszélgetésben A csodálatos mandarin általa „csodálatosan szépnek” titulált cselekményét Bartók következõképpen fogalmazta meg: „Egy apacstanyán három apacs kényszerít egy fiatal leányt, hogy csábítson fel férfiakat magához, akiket õk aztán kirabolnak. Az elsõ egy szegény legény, a második sem különb, de a harmadik egy gazdag kínai. A fogás jó, a leány tánccal mulattatja, és a mandarinban felébred a vágy, a szerelem hevesen fellobban benne, de a leány irtózik tõle. Az apacsok megtámadják, kifosztják, a dunyhába fojtják, karddal szúrják keresztül, majd felakasztják, mindhiába, a mandarinnal nem bírnak, szerelmes és vágyakozó szemekkel néz a leányra. Az asszonyi invenció segít, a leány eleget tesz a mandarin kívánságának, mire az holtan, élettelenül terül el.” Bartók számára nem a nyersen realista történet volt fontos, hanem a benne rejlõ humánum: a nagyvárosi lét, a mindennapi élet által elnyomott emberi lélek szenvedése s e szenvedés megváltása, amely csak a szerelemben lehetséges. A misztikum, a sci-fi és a történet váratlan végkimenetele, mind értékes fûszerei az elõadásnak,

----------------------------------

A táncmûvészt legfõképp test és lélek összekapcsolódása izgatja a táncban. Bátran mondhatom, legõsibb hatóerõnk a testi hatóerõ. Itt dõl el, hogy egyáltalán érdemes-e, akarunk-e megmozdulni. Ezáltal hatunk másokra, mozgásunkkal bármit megváltoztathatunk. Ez a hatóerõ-élmény a táncban megélhetõ. A bennünk lakozó archaikus erõvel érintkezünk általa, olyan motívumokkal, melyek õsi, korai emlékeket szólítanak meg bennünk, olyan testi érzésekkel, amelyek szinte a világ kezdete elõttrõl kísérik és átszínezik létünket.

A test a tudatosság útja is egyben. Ahol a szavak csõdöt mondanak, a test, mint az önkifejezés teljesen egyedi eszköze, organikus mozdulataival, a tánc nemes egyszerûségével jeleníti meg gondolatainkat, érzelmeinket. Rávilágít az összefüggésekre, hidakat keres múlt és jelen között. Hidakat, melyek talán a jövõbe is vezetnek, de az út persze kérdésrõl kérdésre vezet.

A táncmûvész akkor lesz technikailag felkészült, amikor minden mozdulatban benne van, szinte egybeolvad vele, megmutatkozik, teret enged a nézõnek arra, hogy a test szellemét megértse.

Jakab Melinda, koreográfus-rendezõ
A TEST ÉBREDÉSE – BEMUTATÓ
Kortárs táncelõadás egy részben

S. Rachmaninov
Szimfonikus táncok     
Holtak szigete      
2. Zongoraverseny 
 

S. Prokofiev                 
,,Alexander Nevsky"  kantáta

Vezényel: Jankó Zsolt

Szereposztás:

Viorica Bogoi
Vlad Moldovan
Popa Adrian (KID A) m.v.
Popa Octavian m.v.
Ionuța Simina Oprean
Delia Göllner
Ioana Tõkés
Kálmán Róbert Attila
Matei Holeleu m.v.
Andreea Popa
Florin Ianc
Rîpã Alin
Oana Siminic m.v.

Közremûködik a KMO balett-, zene- és énekkara

Zongoránál: Nagy Gergõ
Díszlet: Tenkei Tibor
Jelmez: Ledenják Andrea
A jelmeztervezõ munkatársa: Tankó Bernadett
Ügyelõ: Venczel Péter


A koreográfus munkatársa: Rareș Arcadie Cîmpean

Rendezõ-koreográfus: Jakab Melinda


Bartók Béla
A CSODÁLATOS MANDARIN

Vezényel: Jankó Zsolt

Szereposztás:

A lány: Viorica Bogoi
Mandarin: Vlad Moldovan
Csavargók: Popa Octavian m.v., Rîpã Alin, Kálmán Róbert Attila
Az öregúr: Rareș Arcadie Cîmpean
A diák: Matei Holeleu m.v.

Közremûködik a KMO ének-, zene- és balettkara

Díszlet: Szántó Szilárd
Jelmez: Bianca Imelda Jeremiás
Ügyelõ: Venczel Péter

A rendezõ munkatársa: Rusu P. Gabriela

Rendezõ-koreográfus: Jakab Melinda
2017. Május 29 19.00 óra





Facebook

IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKE